Végállomás az elődöntő

Bizakodásra okot adó kezdet, egy kijózanító pofon, majd egy végletekig kiélezett, ősz hajszálak burjánzását előidéző csoporttalálkozó után az elődöntőbeli teljes megsemmisülés. Röviden így lehetne jellemezni a ránk eső négy összecsapást az idei, sorban a kilencedik Cellect Aréna Kupán – de természetesen, ha már itt vagyunk, emlékezzünk meg a látottakról bővített kiadásban is.

Budapest Wolves 26-12 Miskolc Steelers – Debütálásból jeles

Néhány perc csúszással ugyan, de elrajtolt az idei Aréna Kupa és az első összecsapáson már is jelenésünk volt a miskolciakkal egyetemben. Az első touchdown-ra sem kellett sokat várni részünkről: 2 passzjáték közé egy futójátékot ékelve tettük meg a rövidített távot – ami gyakran így is hosszúnak bizonyult – a célterületig. Fonyódi Péter first down-t ért el (az Aréna szabályai szerint ez a félpálya átlépését jelenti), majd Roczkó Iván lopta még egy kicsit a távolságot, hogy aztán a bal sarokba érkező átadással Lausch Attila 6-0-s vezetés birtokába juttassa a farkasokat. A torna sajátos extrapont szerző kísérlete (rúgás nincs, egy ill. két pont szerezhető, attól függően, hogy az adott try az 1, vagy a 3 yard-os vonalról indul) végbement, de egy blokkolás következtében elmaradt jutalom.

A kioltott miskolci válaszcsapás után ismét gyors pontokat könyvelhettünk el, erre pedig aktuális TD-zönknél alkalmasabbat keresve se találhattunk volna: ezúttal két Roczkó futás között segítette csapatát Fonyódi egy fontos first down-al, Roczkó pedig a felező átlépése után már utat talált az end zone-ba, nem mellékesen a labdával együtt, 12-0-ra módosítva az állást, melyet rögvest két jutalomponttal is megtoldottunk, 14-0-val fordulva a második 10 perces menetre.

A második félidőben a szereposztásokon változtattunk ugyan, a hatékonyságon azonban már kevésbé: az ifjú Ratkovics András is ringbe szállt, előbb first down-t, majd a drive végén TD-t jegyzett – extra pont híján is már 20-0-s előny sikerült összekovácsolni.

Ekkor az „eredménykozmetikázó” szándéktól vezérelt miskolci irányító, Vasyl Jordan nyargalt rögtön első kísérletre egy hatpontost, ám Roczkóék hamar eldöntötték a még meg sem fogalmazódott kérdéseket is – három húzás legvégén Majoros Csaba kapta a játékszert a célon belül, beállítva a Wolves 26 szerzett pontját, melyet Jordan révén az ellenfél még hattal megközelített ugyan, de a sikeres bemutatkozást ezzel ki is pipálhattuk.

Dunaújváros Gorillaz 27-14 Budapest Wolves – Az a bizonyos pofon…

Második csoportmeccsünkön rendesen beragadtunk a képzeletbeli rajtgépbe, ami egy 20 percbe sűrített adok-kapok során nem szokott sok jóra vezetni. A „gorillák” 43-asa, név szerint Hegedüs Dániel több jól irányzott, de két, pontokat is érő futásával hamar 12 pontos hátrányba kerülhettünk volna, ha a dunaújvárosiak nem értékesítik mindkét extrájukat, így még súlyosabb, 14-0-s csapást sikerült ránk mérniük. Roczkó ugyan megszerezte mai második TD-jét, azonban jutalompont szerzési kísérletünk hamvába holt, így csak 14-6-ra zárkóztunk; ideig – óráig, mivel a Gorillaz újabb touchdown, plusz egy ponttal mattolt és állította be a félidei 21-6-os eredményt. A fordulás egyik pozitívuma, hogy Ratkovics is megszerezte második hatpontosát, sőt Poprádi Márk révén még két egységgel gazdagabbak lettünk (21-14). De míg mi sajnos ezzel be is fejeztük pontjaink gyűjtögetését a meccsen, addig ellenfelünk Kovács Péter TD-jével 27-14-re megnyerte a torna ezen keserédes fejezetét.

Budapest Titans 15-21 Budapest Wolves – A torna meccse?!

Nekünk, Wolves szurkolóknak biztosan. Kezdjük ott, hogy talán a legszebb figuránkat is ezen a rangadón sikerült produkálnunk, még hozzá a vezető hatost megelőzően. Wágner egyszerű, de még is nagyszerű, futójátékot sejtető mozdulatával a teljes defense mellett még az oldalvonal mellett pihegő Titans tagokat is megetette, majd a teljesen üres Majoros Csabához passzolt, aki annyira magányosan futott a célba, aki a hirtelen egyedüllét következtében akár mély depresszióba is eshetett volna, de valószínűleg a 0-6-os állás gyógyír volt a harc nélkül szerzett előnyt illetően.

Két okból se pazaroljuk a karaktert az első félidőre: egyrészt mert semmi számottevő nem történt a fenn említett megmozduláson kívül, másrészt a fordulás után történek inkább szorulnak rögzítésre. Hiába kezdtünk mi, az egalizálás jött előbb össze a titánoknak, sőt míg mi a két pontos extránkat elherdáltuk, úgy ellenfelünk egy szerény egy pontossal maga javára fordította az amúgy az elődöntőbe jutásról döntő találkozót – 7-6.

Míg Ratkovics védekezésben tartotta a lelket a csapatban, mi bizalmunkat nagy részt Roczkó futásaiba vettettük. Hosszas huzavona után elindított negyedik kísérletünk alkalmával egy perccel a sorsunk megpecsételésére hivatott összecsapáson egy egységnyi hátrány frusztrációjában még becsúszott egy Titans interception is. Gáláns ellenfelünk azonban néhány másodperccel később visszaadta játékszert, de mondjuk inkább úgy, hogy Pesti Kristóf volt jókor jó helyen, Roczkó pedig 52 szekundummal a végső sípszó előtt harmadik TD-jét is megfutotta. A 7-12-es előnyünket pedig védelmünk egy safety formájában 7-14-re tornázta fel, ám ezután a Titans és a számmisztika kedvelői dörzsölhették tenyerüket - mi mindössze a szemünket: 33-as számú futónk 33 mp-el a biztos továbbjutás előtt labdát veszített. A Titans pedig egyből büntetett, így mindent egybevéve a maximális 8 ponttal 15-14-re fordultak célegyenesbe.

Szerencsére Wágnernek és Lauschnak még erre is volt válasza. Szintén első mozzanatra sikerült az end zone-ban egy labdát elkapni, az így szerzett hatost pedig Roczkó is megtoldotta eggyel, beállítva a 15-21-es végeredményt, amivel csoport másodikként ugyan, de béreltünk magunknak egy helyet a második elődöntőbe.

Győr Sharks 14-0 Budapest Wolves – Hiányzókkal tarkított, fájó búcsú

A hosszú menet végére két meghatározó játékosunk – Oláh Zoltán és Ratkovics András – is csak az oldalvonal mellett bíztathatta társait különböző sérülésekből kifolyólag, így amellett, hogy védelmünk mindenképp szegényebb lett, támadásban is elfelejthettünk egy esetleges variációs lehetőséget.

A Győr pedig igazságosan elosztva, mindkét játékrészben egy-egy TD-t és ezekkel járó egy pontost pakolt fel a kijelzőre, sőt mintegy keretbe foglalva a fináléba jutásról döntő megmérettetést, e két, pontokat eredményező akciójukat a cápáknak az első, ill. az utolsó drive-jukból sikerült abszolválniuk. Mi viszont a torna során először és természetesen a legrosszabbkor mutattunk be egy majd’ fél órán át húzódó gyengélkedést és szerzett pont nélkül, 14-0-val zártuk a találkozót, ezzel együtt szereplésünket is a mai napra.

Az idei lebonyolítás értelmében, bronzmérkőzés hiányában az elődöntős szereplés kerülhet bele a Budapest Wolves aktákba mind az Aréna Kupák történetében, mind a 2015-ös évad első megmérettetését illetően.

Az idei kiírást a minket is búcsúztató Győr Sharks együttese nyerte az elődöntőben a Gorillaz ellen szintén 14-0-ra diadalmaskodó Nyíregyháza Tigers-t felülmúlva, méghozzá 13-12-re.

Így ha egy óriási közhellyel akarunk pontot tenni bő lére eresztett beszámolónk végére, akkor íme: a későbbi győztes ellen nem szégyen kiesni... Mi meg is tettük.

Szerző: Naszályi András

Fotó: Bratincsák Péter