Győzelem a nyitányon, bár van mit javítani a hibákon

Na de hogyan is zajlott az idei év első, szabad ég alatt rendezett tétmeccse?

 

Hamar beindultunk, hiszen az első Wolves touchdownra egyáltalán nem kellett sokat várni. Zárójelesen meg is jegyezhetjük, hogy a tavalyi évhez hasonlóan ez, az ellenfelet demoralizáló, kezdésünkre jellemző vehemenciát átörökítettük szerencsére az újévre is, miszerint a mérkőzés első drive-ját már is hat egységgel nyitjuk. Igaz, egy felesleges és buta osztrák hiba is kellett a jó bemutatkozáshoz, hisz’ az első támadássorozat negyedik kísérletét egy Majoros Csaba punttal zártuk volna, ill. zártuk is, ám a fegyelmezetlen Medvék bántalmazták Majorost, így segítséggel – azaz büntetéssel - ugyan, de meg lett a first down. És ha már ily’ kegyes volt velünk e pillanatokban a sors szerepében tetszelgő Styrian Bears legénysége, meg sem álltunk az ellenfél end zone-jáig. Előbb Danku Dávid lopta a távolságot több szlalommal is középen, majd új csodafegyverünk, Darrell Lynn Tate is elsült néhányszor; hol a bal, hol a jobb szélét szántotta fel a pályának, hogy aztán középen utat találjon magának és megszerezze első TD-jét hivatalos „tatemeccsen”, Wolves szerelésben. Madarassy Kristóf extrájával pedig jól megérdemelt 7-0-val nyitottunk.

Az első negyedben egy halovány osztrák támadást követően ismét miénk lett a támadás joga, és a második csapást is sikerült bevinnünk: az előző offenzívához hasonlóan előbb néhány yardos távra megközelítettük a célvonalat, többek közt Szabó Gergő elkapásának hála, majd remek blokkoknak köszönhetően Danku Dávid kocogott egy TD-t, Madarassy pedig ismét megjutalmazott minket a bal lábával, így megnyugtató, 14-0-val fordultunk.

A második negyed inkább az ébredező osztrák offense-ről, illetve a két fél védőjátékáról szólt: nálunk - amúgy az összecsapás egészét is tekintve - Deák Balázs és Nemes Náthán volt nagyon elemében, viszont a Medvék egy váratlan – igaz, az INT-el kapcsolatban elég ritkán használható a várható jelző - interceptionnel operáltak, név szerint Christoph Florian jóvoltából. Ez a labdalopás is erőt adhatott a vendégeknek, akik néhány másodperccel a félidő vége előtt vitatható, „gólvonal bíró technológiáért kiáltó” módon ugyan, de szintén bemutattak egy 7 pontos gyakorlatot. Üröm az örömben, hogy TD-t jegyző, 80-as számú Philipp Kranabitl a szerencsétlen földre érkezést követően óriási fájdalmak közepette lenn is maradt a műgyepen. Néhány perc elteltével ki is derült, hogy kiugrott a csípője a helyéről, amivel azonnal kórházba szállították, mi pedig egy igen hosszúra nyúló félidei szünetnek lehettünk részesei, az ápolói személyzet visszaérkezésére várva.

A betervezett negyedórás szünet többszöröse után a harmadik negyed legelején az osztrákok hosszabb labdabirtoklásba bonyolódtak, melynek a már említetett és végig nagyon agilisan játszó Nemes Náthán parancsolt megálljt szintén egy interception formájában, sőt meg is iramodott a játékszerrel és majd’ az ellenfél térfelének közepéig nyargalt. „Kellett ez a löket, mint egy falat kenyér”, hogy a ránk szálló álomkórból kicsit magunkhoz térjünk. Danku és Tate pedig ismét szédítő szlalomokba kezdtek, melynek végén előbbi, az előtte tornyosuló falat is megmászva célba ért. A jutalomrúgást ezúttal Szakács Kristóf vállalta magára, a végeredmény azonban a korábbi forgatókönyv szerint alakult, így 21-7-re módosítottuk az állást.

Az osztrákok látszólag újra erőre kaptak, mindezt egy újabb szépítő TD-vel bizonyítván: Alexander Bernhart sokadik próbálkozására végre utat talált magának az end zone-ba és a plusz egyet is megszerezve 21-14-es kozmetikázás ment végbe a harmadik negyed végén.

Az első negyed erődemonstrációjához hasonlóan a negyedik játékrész során egy fajta vitalezáró felfogás uralkodott el Farkasaink háza táján: egy nyögvenyelős támadás után a „rugdosódásba” belejövő Szakács Kristóf mezőnygólja révén 24-14-re tornáztuk fel az eredményt, majd utolsó számottevő momentumként még az egyre inkább közönség kedvenccé avanzsálódó Darrell Lynn Tate is villantott egy hatalmasat – persze nem úgy. Újonc 34-esünk cirka 45 yardos „gátfutásba” kezdett, kapkodta a lábait, mintha parazsakon, vagy darazsakon lépkedne, de a bal sarok felé tartva lassan az összes belé csimpaszkodó mancsot maga mögött hagyta és újabb 6 pontot pakolt fel az eredményjelzőre. Igaz a végére egy sorminta is véget ért, mivel Madarassy Kristóf extra kísérlete a blokk áldozata lett, de így is magabiztos, 30-14-es sikerrel vettük az első akadályt, mind a teljes szezont, mind az osztrák bajnokságot figyelembe véve.

 A következő alkalommal 2015 április 4-én a „fekete sereg” is színre lép, szintén idehaza, igaz ezúttal a HFL keretein belül fogadjuk a Nyíregyháza Tigers együttesét.

 Deák Balázs (DB): „Nyertünk, igazából ezt nem nagyon kell magyarázni, szerencsére. Nagyon sok hibával játszottunk így első körben, de tudjuk be ezt a szezon béli első mérkőzésünknek. Azon leszünk, hogy jövő héttől kijavítsuk azokat a hibákat, amiket esetleg most vétettünk és innentől kezdve csak a tökéletes játékra koncentrálhassunk.” 

Köszönjük a képeket Bratincsák Péternek és Radó Norbertnek és HJG-nek.
Írta: Naszályi András