Eleinte a kesztyűt, a végén a zakót is felvettük

Minden adott volt egy nagyszerű mérkőzéshez, hisz a délelőtti zord időjárásból mindössze a szél képviseltette magát a délutáni derbi során, míg a szemerkélő esőt felváltotta a szikrázó napsütés. Kezdés előtt fél órával már csak itt-ott foghíjas lelátó fogadta a melegítő csapatokat – mely lyukak a kick off-ra nem hogy betömésre ítéltettek, de rengeteg lelkes szurkoló volt kénytelen állva végigizgulni az elmúlt szezon két legjobb csapatának újabb randevúját.

Ismételten aktuális ellenfelünk volt az, amely hamarabb elkapta a fonalat és mindezt pontok tekintetében is bizonyítani tudta, egy szép, hosszú drive végén, melyet Roják Richárd és Kántor Bálint futásai illetve elkapásai jellemeztek. Térfelünkre lépve utóbbi vendégjátékos kapott egy jól irányzott hosszú passzt Váry Tamástól, majd két lépés megtétele után fel is iratkozott a touchdown-t szerzők listájának tetejére. A Cowbells szintén jól ismert rúgója, Szentirmai Zoltán is betalált az extrával, így 0-7-es vendég előnyért verték félre a harangokat, illetve a kolompokat a vendég szektorban.

Ennél tökéletesebb ébresztő maximum egy hideg zuhany lehet, de az ritka jelenség fürdőszobán kívül, így végül ez is megette a magáét. Darrell Tate futásával nyitottuk a támadásunkat, majd néhány mértani pontosságú Bencsics átadás után – melyek Strocz András, Gecser Máté, vagy épp Tokaji Péter kesztyűibe találtak utat – Tate-nek sikerült robbantani és két védővel bebugyolálva magát TD-t esni. Storcz sem hibázott, így gyors 7-7-el egalizáltunk, csak hogy minden kezdődhessen elölről. Igaz, egy ígéretes támadásunk ugyan áthúzódott a második negyedre, ám Németh Márton interceptionje meghiúsította újabb pontszerzésre irányuló tevékenységünket.

Fordulás után már egyre harapósabbá vált a Wolves, sőt már Lenner Péterrel is színesítettük a játékot. Előbb Storcz András 23 yard-os mezőnygóljával ragadtuk magunkhoz a vezetést (10-7), majd Lenner is megszerezte hétről-hétre állandósuló hatpontosainak egyikét. Két yardra a céltól, remek blokkoknak köszönhetően, cérnavékony helyen slisszolt be futónk az end zone-ba, Storcz rúgásával pedig 17-7-es állásnál ürülhetett ki a lelátó egy negyed órás büfészünet erejéig.Ritka pillanatok egyikét élhettük át a harmadik etapban, így nem is baj, hogy a megannyi szemtanú mellet videofelvétel is akad a mérkőzésről: Storcz hibázott. Egy cirka 44 yard-os field goal kísérletnek futhatott neki; és hogy az irányzékkal volt-e a baj, azt csak őt tudja igazán, de hogy az orkán erejű szél nem könnyítette meg a dolgát, az már bizonyos. A játékszer jobb oldalt elsistergett a kapuvas mellett, de ami még nagyobb problémát okozott, hogy a Cowbells-nek ezek után sikerült egy kicsit zárkóznia. Roják, Kocsis és Váry is elemében volt, majd 1 egységre a célunktól Cseperkáló Péteren volt a sor a TD-zést illetően, aki élt a lehetőséggel, mint ahogy Szentirmai is a rúgás tekintetében – ekkor tartottunk 17-14-es már cseppet sem megnyugtató vezetésnél.

Arról, hogy kicsit lehiggadjanak a kedélyek Tate gondoskodott részünkről, aki olyan egyedül maradt a pályán és érhetett célba, mint amilyen egyedül szemléli néha az eseményeket a partvonal mellől - nagyon. E touchdown-nak, meg persze Storcznak köszönhetően visszaállítottuk a 10 pontos fórt – 24-14 – azaz szerzett pontjainkat tekintve elértük a tavalyi mennyiséget, melyet ugyanitt, de még egy bizonyos Újbuda Rebels ellen lapátoltunk össze, szintén az alapszakaszban.

Az eredmény birtokában, előbbi gondolatmenet folytatásaként megjegyezhetjük, hogy a 2014-es találkozón riválisunk szerzett pont nélkül zárt – nem úgy, mint a mai napon. Sajnos.

A negyedik negyed, ha nem is csak a Cowbellsről szólt, de a végeredmény számít! alapon mindenképp. Talán hármat szusszantunk a fordulás után és Kocsis Péter és Szentirmai révén már is újabb hat plusz egy pont adódott hozzá a vendégek gyűjteményéhez – 24-21.

Ily’ szoros állás mellet az utolsó két perc olykor örökké valóságnak tűnik, olykor pedig úgy érezzük, hogy nagyon hamar elillan. Utóbbi forgatókönyv szerint zajlottak az események, ami viszont szomorúbb a történetben, hogy a futó óra előtti figyelmeztetés után Kocsis újabb TD-t érő elkapást produkált és Szentirmai jutalomrúgása és helyére került, így a 24-28-as Cowbells állás tudatában, nekünk szintén hat pontot kellett volna elérnünk. A feladat adott volt, lehetőségekből sem volt hiány – még Bencsics is futott egy hatalmasat, hogy a vörös zónába érkezzünk – de végül vereség lett a vége.

A Cowbells általában rövid passzos játéka bizonyult a mai napon a leghatékonyabb fegyvernek, Váryékkal Borek Dávid és Péter Csaba ugyan néha sikerrel szállt harcba, de sokszor, akkor sem tudtunk vele mit kezdeni, ha egyedül iramodott meg az irányító. Mi inkább a futójátékra helyeztük a hangsúlyt, főleg ha pontszerzés közelébe érkeztünk, de a mai napon hiányzott valami plusz. És nem sok, csak maximum egy nagyobb vágta – akár egész pályás kiadásban, ahogy azt láthattuk a közelmúltban Storcz, vagy Tate nevével fémjelezve.

Első vereség az idei szezonban, minden sorozatot figyelembe véve. Kellenek ezek a kijózanító pofonok egy csapat életében: segít mindkét lábbal a földön maradni; felhívja a hibákra a figyelmet, melyek egy nagyobb arányú győzelem során is be-becsúsznak, csak nem annyira szembetűnők és persze motivációnak sem utolsó a folytatást illetően egy ilyen gikszer. Az előző szezon összeszokott, hasonló játékerőt képviselő csapatától kaptunk ki, ami nem szégyen, és ha úgy adódik, egy magyar bajnoki döntő keretein belül lehet csak igazán édes a „bosszú”. Talán ez lebeghet a csalódott játékosaink szemei előtt a pozsonyi túra mellett.

Soha rosszabb mérkőzést, soha kevesebb nézőt – mindent összevetve mind a játékosok, mind a pálya melletti néptömegek kitettek magáért. És még mindig nem épül az a fránya új stadion… Hiába, ez nem gurulós foci. És ez a mi szerencsénk! 

Pontszerzők:  

Kántor Bálint TD (Szentirami Zoltán extra) 0-7
Darrell Lynn Tate TD (Storcz András extra) 7-7
Storcz András FG 10-7
Lenner Péter TD (Storcz András extra) 17-7
Cseperkáló Péter TD (Szentirmai Zoltán extra) 17-14
Darrell Lynn Tate TD (Storcz András extra) 24-14
Kocsis Péter TD (Szentirami Zoltán extra) 24-21
Kocsis Péter TD (Szentirmai Zoltán extra) 24-28

Péter Csaba (LB – Wolves): „Defense-be a kellő szituációkban egyszerűen nem tudtunk magunkon uralkodni, például az offside-okkal. Tudjuk és be is kiabáljuk, hogy draw-t fog futni, erre én is elfutok mellette… Egyszerűen az utolsó pillanatokban hibáztunk fejben és ennyin múlott ez a meccs. A jövőben, vagy is két hét múlva, megyünk a Monarchs-hoz. Igazából ott nagy félnivaló nincsen, szerintem simán meg fogjuk verni őket. De mivel van rájátszás, ha nem verjük meg őket, akkor sincs semmi, akkor majd a rájátszásban verjük meg vagy a Cowbells-t, vagy a Monarchs-ot. Nem félünk senkitől.”

Kántor Bálint (WR – Cowbells): „Szokás szerint a második félidőben tudtunk beindulni, -  ez ilyen Cowbells szokás – de az első félidőben is megmutattok, hogy azért van keresnivalónk a pályán. A második félidőben jött az offense és megmutatta, hogy milyen a Cowbells futball. Utána már nem sok pontot kaptunk, a defense is feljavult. Nagyon jó volt a passzjátékunk és a futások is működtek, úgyhogy nagyon boldogok vagyunk. Ez volt a célunk, hogy a Wolves-t legyőzzük a saját pályáján és aztán az elődöntő, döntő és persze a bajnoki cím a cél.”

írta: Naszályi András
Képek: Bratincsák Péter , Radó Péter , Kraus Gabriella