Idegenben, méghozzá a HFL történetében először az országhatárt is maga mögött hagyva húz ismét fekete szerelést a Budapest Wolves legénysége. Soron következő ellenfelünk a végső négyesbe szintén esélyes – velünk egyetemben – Bratislava Monarchs csapata lesz.
A két, kötelező bemelegítő kör után, rangadókkal hangolunk a két tiszteletkör megtételére. Első idei derbink rossz szájízét még ugyan mindig érezzük, de „előre ország népe” felkiáltással egészen Szlovákiáig megyünk revánsot venni, méghozzá egy vétlen pozsonyi csapaton.
A szezon előtti
erőviszonyokat illetve a „papírformát” figyelembe véve, az alapszakasz után
kialakuló kvartettbe mondhatjuk, hogy a két budapesti gigász – Wolves és
Cowbells – mellett aktuális ellenfelünknek is „bérelt helyet” szántak az égiek.
A csoportmeccsek fél távjához érve egyik csapat sem cáfolt rá e fenn
eldöntetett kérdésre, ráadásul a „kolomposok” és az „uralkodók” hibátlan
mérleggel is büszkélkedhetnek.

Eljött az ideje, hogy osztrák dominanciánkon felül a hazai porondon is alkossunk egy nagyot – bár a Bulldogs kiütése sem volt kutya – és hazai pályáján tanítsunk ennek a Bratislava-nak ezt-azt. Csak, mint rekorder magyar bajnok az újoncnak.
Arról már nem is beszélve, hogy farkasaink háza táján sosem volt igazán módi egy adott sorozatban – pláne a hazai bajnokságban – kétszer egymás után vereséget elszenvedni. És míg csapatunkban – akár egyénekre lebontva is – jócskán benne van a divatdiktátor hajlam, szeretnénk ezt nem kibontakoztatni.
Csapatunk feltüzelve; linebackerünk (Péter Csaba) két héttel ezelőtt kiadott ukáza újratöltve a fejekben és indulhat a roham. Egy becsületbeli ügyért. A minden egyes pályára lépésnél szemünk előtt lebegő győzelemért. Egy szorosabb és lehetőleg a Budapest Wolves csapatának nevével kezdődő alapszakasz végeredményért. Felvesszük a harcot, csapatostul, szurkolótáborostól, busszal vagy anélkül, de cirka 200 km-re székhelyünktől jelenésünk van. Vagy mondjuk inkább úgy: dolgunk…
írta: Naszályi András
kép: Matus Kelemen
Szurkolói busz információk:
