Hírek

W1BIKA RODEO SALZBURGBAN

kelemenakos - 2015.9.4. 17:19

Vasárnap piros csapatunkra az osztrák divízió II-es bajnokság elődöntője várt. Bár a rendezés joga a mienk volt a mérkőzést mindenképpen Ausztriában kellett lejátszani.

A HFL döntő közelsége miatt végül lemondtunk a rendezésről és elfogadtuk az ellenfelünk ajánlatát. Így a találkozóra a Salzburg Bulls otthonában került sor. A csapat a szombati mérkőzés fáradalmával, az eredmény miatt érthetően csalódottan vágott neki a hosszú útnak. A fiúk egy rövid éjszakai pihenőt követően vasárnap délben érkeztek Salzburgba, ahol nem hűvös alpesi levegő, hanem kánikula fogadta őket.

A football-austria.com mérkőzés előtti beharangozójában kiemelte, hogy a liga legjobb védelme (Bulls – mérkőzésenként átlag 11.25 engedett pont) találkozik majd a liga egyik legjobb támadó egységével (Wolves – mérkőzésenként átlag 31 szerzett pont). Nézzük kinek sikerült igazolnia hírnevét.

A Bikák kezdőrúgásával indult a találkozó. Valószínűleg kielemezték a játékunkat, mert nem akartak esélyt adni egy jó visszahordásra, inkább kirúgták oldalra a labdát. Az első drive-ban szépen végig meneteltünk a pályán, Docsa Márton (#4) elkapott TD-jével, majd Madarassy Kristóf (#82) extrájával gyorsan 7:0-s előnybe kerültünk. Válaszként a hazaiaknak sikerült mezőnygól pozícióig elérniük, de a rúgást elhibázták. A mi támadásunk is megakadt az end zone előtt, de Madarassy Kristóf (#82) pontokra váltotta a mezőnygól kísérletet, így máris 10:0-t mutatott az eredményjelző. A védelmünk a Bulls újabb előre nyomulását megállította, akik kénytelenek voltak elpuntolni a labdát.

A következő drive-unkat csak a negyed végét jelző sípszó tudta időlegesen lelassítani. A térfélcserét követően Darrell Tate (#34) hozta a már szokásos futott TD-jét. A sikeres extrával 17:0-ra módosult az eredmény. A Bikák ismételten puntoltak, de mégsem maradtak sokáig pont nélkül. Támadóink pillanatok alatt eljutottak a hazai csapat 1 yard-osáig, ott azonban eladtuk a labdát. Az interception-t követően a Bikák visszafutottak a labdával a célterületünkre. A 100+ yardos pick six és az extra jutalma 7 pont lett (17:7). Nem szerettük volna felbátorítani a Bikákat, ezért gyorsan válaszolnunk kellett. És gyorsan válaszoltunk is. Gombos Bence (#5) nagyszerű passzát követően Madarassy Kristóf (#82) jutott be az ellenfél célterületére. Az extra a kapufáról kipattant ugyan, de így is visszaállítottuk a két csapat közti megnyugtató különbséget (23:7). A salzburgiak a szünet előtt még megpróbálkoztak egy nagy rohammal, de már nem tudták befejezni a támadásukat. Jött a félidei pihenő.

A harmadik negyedben a hazaiak támadhattak, de ennek ismét csak punt lett a vége. Roczkó Iván (#33) futott TD-jével és egy újabb jó extrával tovább növeltük az előnyünket (30:7). A Bikákat ez felbőszíthette, mert a mérkőzés során először megoldhatatlan feladat elé állították az addig nagyszerűen teljesítő védelmünket. A TD-t és a sikeres extrát követően továbbra is lőtávolban maradtak (30:14). Erre is volt válaszunk. Ezúttal Szabó Gergő (#1) szerzett egy szép elkapás után TD-t. Az extra után 37:14-re módosult az eredmény.

A 4. negyed elején a saját 8 yard-osunkon sikerült megállítanunk a Bulls-t és ezzel gyakorlatilag lezártuk a mérkőzést. A nagy különbség és a még nagyobb meleg hatására mindkét csapat játéka széthullott. Irányítócserét követően nem sikerült kijönnünk a veszélyes zónából és a mérkőzés során először punt-ra kényszerültünk. Egy sikertelen 4. kísérlet, fumble-ok és egy interception-t követően a hazaiak egy futott TD-vel csökkentették ugyan a különbséget (37:20), de a 2 pontos kísérlet nem jött össze nekik. Majd megpróbálkoztak egy onside kick-kel. A jelek szerint nem minden részletre kiterjedően térképezték fel csapatunkat. Majoros Csaba (#88) felé rúgták a labdát, aki kapusokat megszégyenítő mozdulattal lehúzta, majd visszavitte azt a rúgás helyére. Egy-egy sikertelen támadássorozattal zárult a mérkőzés.

Három negyeden át koncentráltan, jól játszottunk, ami az előzményeket és a körülményeket figyelembe véve nagyszerű teljesítmény. Mind támadásban, mind védekezésben kontrolláltuk a mérkőzést. Minden elismerés azoké az idősebb játékosoké, akik vállalták az osztrák bajnokságban a játékot, a sok utazást és a hétvégi dupla terhelést. És minden elismerés a fiataloké (köztük jó néhány még mindig junior korú játékosé), akik felnőttek a feladathoz és döntőbe segítették a csapatot.

Július 12-én még egy utolsó nagy csata vár a piros csapatra. Az Amstetten Thunder-rel találkoznak a VIII. Iron Bowl döntőjében. A cél egyértelműen az, hogy a második osztrák évünket is egy kupával zárjuk.