Hubay Mátyás - Elnöki ügy 2008-2016

A Wolves 2004-ben, 12 éve alakult. Te 2008-ban, 8 éve lettél elnök. Emlékszel még a megválasztásodra?

A megválasztásom előtti időszakban sok probléma volt a csapat körül, ezért páran a csapatból (akkori edzők, szülők, segítők, játékosok) kérdőre vontuk a vezetést majd kértük, hogy legyen egy közgyűlés, ahol tisztázzuk a dolgokat és tisztújítást hajthatunk végre. Kb. 15-20-an lehettünk, akiknek volt annyira fontos az egyesület jövője, hogy felszólaljunk. A közgyűlés előtt elmentünk egy pub-ba átbeszélni a taktikánkat, de mindenekelőtt meg akartuk találni a megfelelő elnökjelölt személyét. Abban maradtunk, hogy csinálunk egy nulladik kört. Mindenkinek le kellett írnia egy darab papírra annak a személynek a nevét, akit szívesen látna az elnöki pozícióban. Én nem szavaztam magamra, azonban mindenki más az én nevemet írta le. Nem úgy készültem, hogy elnök leszek, nem is igazán szerettem volna az lenni, de jól esett a többiek bizalma és bíztam benne, hogy közösen sikerült kilábalni az akkori mély gödörből. Bár megbeszéltük azt is, hogy ez csak egy ideiglenes állapot lesz, egy év múlva újra napirendre tesszük az elnök személyének kérdését.

Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?

Annak tudatában vettem át az elnöki pozíciót, hogy nagyjából 2 millió Forint összegű kifizetetlen számlája van az egyesületnek, amiről 3 hónap alatt kiderült, hogy több mint 5 millió Forint. Napi szinten hívogattak partnerek és jelezték a kifizetetlen számláikat, amikről előtte még csak nem is hallottam. Nagyon nehéz időszak volt, nehéz döntéseket kellett meghozni, több csapatgyűlést is tartottunk, hogy mindenki értse, mit miért csinálunk. Persze mai fejjel nézve biztosan lenne olyan, amit másképp csinálnék, de a lényeg, hogy 1,5 év alatt sikerült ezt az 5 milliós tartozást átfordítani pozitív mérleggé. Mindeközben a legmélyebb ponton történt a junior csapatunk kiválása is. Új csapatot alapítottak (Budapest Hurricanes - a szerk.). Ha jól emlékszem 6-7 fiatal maradt csak itt velünk, a többiek mind elmentek. Ez volt az első két év. Ha megnézem, hogy most hányan vagyunk és miket értünk el közben, akkor azért van bennem némi büszkeség, hogy ennek részese lehettem, de persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár a megválasztásom óta teljesen kicserélődött körülöttem a csapatvezetés és az edzői gárda, de sosem voltam egyedül, mindig állak mellettem, akik húzták-tolták a szekeret.

Játékosként számomra az egyik legmeghatározóbb élmény az volt, amikor ez első CEFL döntőt játszottunk Belgrádban. A mérkőzés előtt a pályán állva hallgattuk végig a magyar himnuszt. Még ma is emlékszem az érzésre. Nagy megtiszteltetés volt számomra ott abban a pillanatban a csapat tagja lenni, Magyarországot képviselni.

Egy ideig még játszottál az elnökösködés mellett. Így a csapat edzői a főnöküket hajtották az edzéseken, mérkőzéseken. Azért számíthattál némi kíméletre vagy tőled többet követeltek? És a csapattársaid mit szóltak, ha az elnök elrontott egy szerelést? Igazából többször volt ilyen időszak, egyik sem volt túl egyszerű. Először még Lee Hlavka  idejében, amikor megválasztottak elnöknek. Ez az időszak könnyebb volt, mert az akkori csapattársak és edzők játékosként ismertek inkább, és nem mint elnök jelentem meg az edzéseken.

A második nekifutásom nehezebb volt, bár a játékot nagyon szerettem azért éreztem ellentmondást az egész szituációban. Nem is igazán a játékosok miatt éreztem kellemetlennek a helyzetet, hanem az edzőkkel szemben volt nehéz részemről. Mint játékos, mindig igyekeztem 100%-ig elfogadni az edzőmet és nem kételkedni benne, eközben elnökként pont az ellenkezőjére voltam néha rákényszerülve (bár nem szerettem soha a sportszakmai dolgokba beleszólni). Azért azt leszögezhetem, hogy “elnökölni” könnyebb, ha csak azzal foglalkozik az ember, de csak játékosnak lenni mindig is mókásabb volt!

2006 Margitsziget. Balról jobbra:  Nagy Vimos, Hubay Mátyás, Végvári András, Migály Tamás

2012-ben Ljubljana Silverhawks ellen Király Csanáddal

Igazából már az új vezetőség feladata a jövő céljait meghatározni és eljutni oda, de kíváncsi lennék rá te hol szeretnéd látni a csapatot 10 év múlva?

Azt gondolom, hogy nagyon jó irányban halad az egyesület, ezért is volt könnyebb most lemondani. Mindig úgy terveztem, hogy ha kiszállok, akkor azt egy felfelé ívelő egyesületből fogom megtenni, szerencsére ezt sikerült betartanom. –Remélem, hogy a csapatvezetéssel közösen fogunk még dolgozni a jövőben is, hogy a mostaninál egy sokkal nagyobb szervezetet hozzunk létre, amely több lábon képes megállni.

Ami az amerikai focit illeti, már félúton vagyunk a legnagyobb terveink felé. Egy nagyon régi hajdúszoboszlói elnökségi ülésen tűztük ki célnak - többek között - a Bajnokok Ligájában való szereplést, majd annak megnyerését. A szereplés idén teljesül és úgy gondolom, hogy ha a jövőben is tudjuk tartani az elmúlt évek szakmai fejlődését,és nagyobb hangsúlyt fektetünk a saját játékosok nevelésére, mint az importok igazolására, akkor lehet esélyünk tartósan magas színvonalú játékerőt képviselni hazai és nemzetközi porondon is.

Remélem 10 év múlva a Farkasoknak saját otthonuk lesz (vagy akár már hamarabb) ahol nem kell mérkőzések előtt minden alkalommal újra festeni a pályát és felállítani az “Y” kapukat. Ez egy nagy cél és ennek teljesülése nagy segítség lenne az egyesület számára.

2015 HFL bajnoki döntőn elnökként

Bár a játékot már évekkel korábban befejezted és most az elnöki munkának is búcsút intesz azért nem szakadsz el a Farkasoktól. A kézilabda csapat játékosaként milyen céljaid vannak?

Gimnazista és egyetemista koromban kézilabdáztam, ezért most nagyon örülök, hogy a farkasok mezében tudom ezt a remek sportot űzni ismét. Az új elnökség megszavazta nekem a bizalmat és kinevezett a kézilabda szakosztály vezetőjének, amit nagy örömmel fogadtam. Terveink közt szerepel a női csapat szerepeltetése és az utánpótlás nevelés elindítása. Szerencsére ezen a vonalon is sikerült lelkes társakat találnom magam mellé, akik magukénak érzik a feladatot és hozzám hasonló lelkesedéssel vágnak bele az ismeretlenbe. Az idei évet mindenképpen próbaévnek szántuk, jövőre azonban remélem, el tudjuk kezdeni a komolyabb szakmai munkát a szakosztályon belül. A kézilabda mellett pedig igyekszem még több sportot behozni a Farkasok égisze alá, a női röplabda csapatunk már 2 hónapja készül együtt és remélhetőleg sikerül elindítani őket az ősszel induló Budapest Bajnokságban.

És végül: számodra mit jelentett/jelent Farkasnak lenni, a falkához tartozni?

2004 áprilisában alakult meg a csapat hivatalosan, akkor már az Orczy kertben voltak az edzések. Sajnos én az első hónapról lemaradtam, csak májusban szereztem tudomást a csapatról, de az első edzésem után már tudtam, hogy jó helyen járok. Nagyon tetszett az egésznek a hangulata. Az első mérkőzésen már pályára léptem Ausztriában, és onnantól sok éven keresztül ott voltam minden mérkőzésen. Nagyon szép időszak volt.

Az elmúlt 12 évben számtalan barátságot kötöttem a Farkasok révén, sok boldogságot és örömöt leltem a csapatban. Az egész életemet átszőtte a Farkasok csapata és ez a jövőben sem fog változni.

Hubay Mátyás 2005 AFBÖ DIV II döntőn játékkosként.
A képen még Kovács Sándor (Szekszárd Badbones edző), Boda Gábor (MAFSZ elnöke) illetve Farkas Géza (Cowbells LB) is Wolves játékkosként

Interjút készítette: Szabó Attila

Képek: JakabA - Challengephoto, Szabó Atilla (Duffy), illet Hubay Mátyás facebook oldaláról  :-)